4.) Honnan „jönnek” – biztonságos az ízeltlábúak fogyasztása?
A rovarok táplálékként még viszonylag újak az EU-ban – a rovartenyésztés vonatkozásában hiányosak az ismeretek és az előírások, így az európai élelmiszer-higiéniai rendeletben is még mindig hiányoznak a konkrét előírások.
Például nincsenek egyértelmű követelmények a rovartermelő és -feldolgozó vállalatok engedélyezésére és azonosítására.
Helyi tagállami szabályozás létezik azonban pl. Ausztriában, ahol van egy irányelv a tenyésztett rovarokra, mint élelmiszerekre. Ez előírja többek között, hogy tenyésztett rovarok csak akkor hozhatók forgalomba, ha leölésük után hőkezelésnek vagy más módszerekkel, például nagynyomású kezelésnek vetik alá őket. Ezzel biztosítható, hogy minden kórokozó elpusztuljon.
Az aktuális piaci ellenőrzések eredménye azt mutatta, hogy a gyártók nem alkalmaznak arra utalást a termékeken, hogy a termékeket a gyártás során felmelegítették-e, vagy, hogy a kórokozók elpusztításának más módszerét alkalmazták-e, a legtöbb fogyasztó ugyanakkor azt feltételezi, hogy közvetlenül fogyaszthatja az élelmiszert. Ez azt mutatja, hogy a felhasználás tekintetében egyértelmű címkézésre van szükség.
5.) Milyen veszélyekkel járhat az ízeltlábúak fogyasztása?
Az ízeltlábúak elterjedésének, illetve fogyasztásának felvetődnek egyéb elképzelhető kockázatai is, mint:
· Zoonózisok átvitele (Állatról emberre átvihető fertőző betegségek és fordítva): A zoonózisok valószínűsége viszonylag alacsony, de nem zárható ki. Keveset tudunk azokról a betegségekről, amelyek a rovarokat érinthetik.
· Gyógyszerek, például antibiotikumok, hormonok vagy egyéb vegyszerek használata: Az európai tenyésztők állításuk szerint a rovarokat eddig antibiotikumok, hormonok vagy egyéb vegyszerek használata nélkül szaporították, de egyelőre semleges hatósági vizsgálatok e vonatkozásban nem léteznek még.
· Egyelőre nincsenek különleges higiéniai követelmények az élelmiszer célra tenyésztett rovarokkal szemben.
6.) Allergiát is okozhatnak?
Az allergiásoknak óvatosnak kell lenniük a rovarok fogyasztásakor.
Mivel sok ételallergia a fehérjékhez kapcsolódik, elsősorban azt kell vizsgálni, hogy a rovarok fogyasztása kiválthat-e allergiás reakciókat. Ezeket okozhatja az ember rovarfehérjékkel – tropomiozin izomfehérje – szembeni érzékenysége, más allergénekkel való keresztreakció vagy a rovartakarmányokból származó allergének maradékai, pl. B. glutén, szója.
Azt is figyelembe kell vennünk, hogy a kitin vélhetően allergiát és asztmát válhat ki az emberben. A tudósok szerint ugyanis vannak erre utaló jelek; például azokban a gyárakban, ahol a rákokról fejtik le a kitinhéjukat, a dolgozók az átlagosnál nagyobb arányban szenvednek asztmától – másrész a rovarok megnövekedett fogyasztásával az emberi populáció ezen allergén elleni védekezési szintje is növekedhet, erre azonban jelenleg még nem léteznek tapasztalati bizonyítékok.
A rovarokat tartalmazó élelmiszereknek ezért egyértelműen azonosíthatónak és címkézettnek kell lenniük; az összetevők listájában szereplő képzeletbeli nevek nem elegendőek.
